Start

Dóri vagyok.
Huszonöt éves.
Borderline-személyiségzavaros.
 

Ezt a blogot több okból indítom el. Egyrészt, mert segít, ha kiírom magamból ezeket a dolgokat, így egy kicsit kívülre kerülök, és utólag visszaolvasva már tényként maradnak fenn. Másrészt, hogy esetleg másoknak is segítséget nyújthassak azzal, hogy én felvállalom, és elmesélem, hogyan élem meg. Harmadrészt, mert elegem van abból a téves elképzelésből, hogy „ugyan már, egy fiatalnak mi baja lehet”, elég volt abból, hogy emiatt évekig nem vettek komolyan egy segélykérést. Most jutottam el arra a pontra, hogy ha virtuálisan is, de kinyissam a számat.
Nem utolsó sorban pedig azért, hogy az a néhány barátom, akik esetleg aggódnak értem, és érdekli őket, mi van velem, kicsit megismerhessék ezáltal, mi zajlik bennem.

Nem lesz egyszerű. Mert, bár csak mostanság diagnosztizáltak, de az első komolyabb tünetek tíz (!) évvel ezelőtt jelentkeztek, azóta keseríti meg az életemet. Szóval régre kell visszanyúlnom ahhoz, hogy el tudjak mondani minden fontos élményt, emléket, ami ehhez a betegséghez tartozik. Vannak tünetek, amelyek már enyhültek, de előtte évekig erősen jelen voltak. Ezekre majd igyekszem sorban kitérni.
Mivel ez egy komplex betegség, így magam sem tudom megmondani, hogy a sok zűrös pillanatból mennyit köszönhetek ennek, ezért egyszerűen csak az adott állapotomról fogok beszélni, amennyiben nem épp a múltban kutakodom.
A pszichoterápia még nem kezdődött el, folyamatban van az intézkedés, de arról valószínűleg nem írhatok majd, úgyhogy arra sajnos ne várjatok.