Burok

Kedden felkerestem a pszichiáteremet a leszázalékolás ötletével. Azt mondta, meg lehet próbálni, van hozzá elég kórházi/pszichiátriai papírom. A különféle zárójelentések, szakvélemények pakolászása között rájöttem, hogy a Thalassa ház az egy év alatt még mindig nem küldte ki a zárójelentésemet az ott töltött időről... Fasza. Őket is fel kell majd hívnom ez ügyben. A pszichiáterem adott időpontot 29-ére, hogy akkor menjek vissza, addigra megírja azt a papírt, ami kell a leszázalékolás elindításához. Azzal majd el kell battyognom a háziorvoshoz, aki ad majd egy nyomtatványt, azt ki kell töltenem, aztán nem tudom. Meglátjuk. De lényeg, hogy elindultunk az úton.
Továbbá beszéltem a pszichiáteremmel az alvásgondjaimról. Felírt egy erősebb feszültségcsökkentőt, két napja szedem elalvás előtt. Ma nagyon sokáig aludtam és iszonyatosan rossz a kedvem, nem tudom, ezt a gyógyszerváltás, az időjárás vagy valami más okozza-e. Kissé szélsőséges a hangulatom, tegnap például itt volt anyu, és vele nagyon jól éreztem magam. A mai napot viszont legszívesebben átaludtam volna, alig bírtam rávenni magam, hogy kimenjek az utcára - de muszáj volt, mert a malackáknak elfogyott a táp, és ennem is kellett valamit. Szóval ezeket elintéztem, de végig olyan lebegés-érzésem volt, a fejem mintha víz alatt lenne, nem tudok gondolkodni, szétesik a figyelmem, mintha valami fura bűvölet alatt állnék. Kihullik a fejemből minden, azt sem tudom felidézni, fél perccel ezelőtt min gondolkodtam, száraz falevélnek érzem magam, amit ide-oda sodor a szél.
Óriási megkönnyebbülés volt visszajutni a lakásba, végre biztonságban lenni.

Holnap meglátogat öcsim, akit már szintén nagyon rég láttam, és olyan jó lesz végre találkozni. :)
Sanyi megint ügyel, most olyan hülyén jött ki, hogy két héttel ezelőtt is ügyeletes volt, meg most is. Tegnap kicsit elkenődtem valamin, és akkor sem tudott teljességgel mellettem lenni, megvigasztalni. Szóval grrr...
Képtelen vagyok most többet írni. :(